A magyar kézműves termékek jelentős értéket képviselnek mind kulturális, mind gazdasági szempontból. Hazánk hagyományos népi motívumai, mint például a kalocsai vagy matyó hímzés, a Felső-Tisza-vidéki beregi keresztszemes minták vagy a híres herendi porcelánok az európai kulturális örökség részét képezik, hozzájárulnak a vidéki gazdaság fenntarthatóságához és komoly piaci értéket képviselnek.
Szellemi alkotásokként való védelmük nem csupán egy lehetőség, hanem nélkülözhetetlen eszköz is ahhoz, hogy ezek a termékek az alkotók szándéka szerint, az eredeti minőséget képviselve találjanak vevőre.

A szellemi tulajdon védelmének, ezen belül is az iparjogvédelmi oltalmak megszerzésének köszönhetően a kézműves alkotók jogi eszközt kapnak a kezükbe ahhoz, hogy:

• a másolás és hamisítás ellen felléphessenek;
• a kizárólagos jogok révén új bevételhez jussanak;
• növeljék a vállalkozásuk és márkájuk piaci értékét.

A formatervezésiminta-oltalom (vagy ismertebb nevén dizájn) például lehetővé teszi a tradicionális motívumok új értelmezéseinek védelmét, legyen szó például kerámiákról, textíliákról vagy faragott dísztárgyakról. A dizájn-oltalom vonatkozhat egy kézműves termék egészének vagy részeinek külső jellegzetességeire, így akár díszítőelemekre vagy egy dísztárgy egészére is. 

Elképzelhető, hogy használati tárgyak hagyományos elemeit és tradicionális mintáit úgy vegyíti az alkotó, hogy új – addig nem látott – kézműves edényt vagy egy faragott dísztárgyat hoz létre. Ugyanígy érdemes az oltalmat igényelni, ha valaki egy ruhán használ népi mintákat, viszont a szabás teljes mértékben egyéni, így eltér a tipikus népviselettől.

Nemcsak a formatervezés, hanem a védjegyoltalom is fontos szerepet játszik a kézműves termékek megkülönböztetésében. Egy ismert védjegy – mint például a „HAND MADE PRODUCT OF HUNGARY” jelzés vagy a „Páva” védjegy – biztosítja, hogy a fogyasztók felismerjék és megbízható minőséggel azonosítsák a hagyományos eljárással készült magyar termékeket.
Egy sikeres kézműves termékekre épülő üzlet működtetéséhez elengedhetetlen a márkaépítés. Ha márkát építünk, annak fontos bástyája a név, annak a megjelenítése, például a logója. A védjegy biztosítja az áruk és szolgáltatások megkülönböztetését a piacon, és a vásárlók így tudják a márkához kapcsolni a terméket. A kézműipari, valamint a kézműves eljárásban, manufaktúrában előállított árukat jelző, jól használt védjegy, például egy fantáziaszó, ábra vagy szlogen, a vállalkozás számára értékes tőkét, valamint versenyelőnyt jelenthet a hazai és nemzetközi piacon is.

A földrajzi árujelzők szintén kulcsszerepet játszanak a hagyományos kézműipari termékek védelmében. Az olyan ismert megnevezések, mint a „Herend” vagy „Hollóháza” porcelán, a „Hövej” csipke, valamint a „Halas, Kiskunhalas” csipke biztosítják, hogy ezen termékek csak az adott földrajzi területről származzanak, és a helyi mesterek szakértelmét tükrözzék.

A szerzői jog védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat és nem szükséges levédeni, vagy bejelenteni, a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzőt.

Szerzői jogi értelemben a folklór kifejeződései nem élveznek védelmet. A folklór alkotás alatt olyan műveket értünk, amelyek már régóta a köztudatban élnek és szerzőjük ismeretlen (pl. népi motívumok), azaz nem sajátíthatja ki őket egyetlen alkotó sem.

Azonban a folklór ihletésű művek, valamint azok az alkotások, amelyeket népi elemek díszítenek állhatnak szerzői jogi védelem alatt, amennyiben egyéni, eredeti jelleggel bírnak. Így például azon ruhadarabok, vagy használati tárgyak, amelyek tervezője hagyományos motívumokat használ művének díszítésére, védelemben részesülhetnek.

Az SZTNH arra bátorítja és abban támogatja a magyar kézműipar képviselőit, hogy oltalmazzák, védjék meg alkotásaikat és jussanak gazdasági előnyökhöz a szellemitulajdon-védelem eszközeivel.  

Az ingyenes szellemivagyon-diagnózis (IP Scan) lehetőséget nyújt arra, hogy a kisvállalkozások feltérképezzék szellemi tulajdonukat,  és szakértői támogatást kapjanak a megfelelő oltalmi formák kiválasztásához.

⇒ JELENTKEZEM IP SCANRE ⇐

A kkv iránytű hasznos útmutató, amely segíti a kis- és középvállalkozásokat abban, hogy átfogó képet kapjanak az oltalomszerzés folyamatáról és előnyeiről hazai példákkal és történetekkel.

⇒ KIADVÁNY LETÖLTÉSE ⇐

Az ipmindenkinek.hu, az sztnh.hu weboldalak, illetve az SZTNH ügyfélszolgálata további hasznos információval és válaszokkal segíti az érdeklődőket.   Tovább»

Segítünk olyan hazai és nemzetközi források megtalálásában, amelyek igénybevételével akár 100%-ban visszaigényelhető az oltalomszerzés bejelentési költsége.

„A hagyományok ápolása, a művészet és kézművesség megfelelő pozicionálása a hazai kulturális, társadalmi és gazdasági környezetben és a magyar – rendkívül gazdag, hiteles népművészeti érték- és termékkészlet nemzetközi környezetben való megmutatása és hitelességének, hírneve építésének támogatása rendkívül fontos feladatunk.”  (Farkas Szabolcs, elnök, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala)