A magyar cégek mindössze 4%-a rendelkezik iparjogvédelmi oltalommal, míg az EU-ban ez az arány 8,8%. Egyetlen oltalom megszerzése akár 10%-os növekedési többletet eredményezhet. Az SZTNH most a körforgásos gazdaságban tevékenykedő vállalatokra fókuszál az IP-Hősök kampány keretében, hogy felhívja a figyelmet az innováció és az iparjogvédelem fontosságára.

Tovább»

Az "IP alapfokon" e-learning kurzusunk az iparjogvédelem és szerzői jog alapvető ismereteit kínálja interaktív, digitális formában.
Tovább»

Németh Miklós az 1976-os montreali olimpián világcsúccsal szerzett aranyérmet, 10 évvel később pedig piacra dobta első találmányát: egy komplex tartásjavító és mozgásfejlesztő szerkezetet. Tarics Sándor 1936-ban Berlinben tagja volt az olimpiai bajnok vízilabda csapatnak, de az ő nevéhez fűződik az első földrengésbiztos rugós acélszerkezetű épület tervezése is. Míg Bud Spencer, vagyis Carlo Pedersoli úszóként az 1952-es és az 1956-os olimpián is részt vett, majd színészként vált világszerte ismerté, de több találmánya is volt, amelyek közül egy speciális, zárható kilincsre vonatkozó megoldást például több országban is szabadalom védett már. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának munkatársai a 2024. évi nyári olimpiai játékok alkalmából összegyűjtötték azokat az olimpikonokat, akik feltalálóként is bizonyítottak.

További információ»

Tízből négy fiatal használt már mesterséges intelligencián (MI) alapuló eszközt, derül ki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) idei kutatásából. Az SZTNH 2011 óta végez kutatást a 18 és 26 év közötti korosztály szerzői jogi védelem alatt álló digitális tartalmakkal kapcsolatos szokásainak és annak tendenciáinak megismerése céljából, amely kutatás idén először külön figyelmet szentelt a sporteseményeket érintő tartalomfogyasztásra, valamint a fiatal felnőttek MI-hez fűződő viszonyát is vizsgálta. Az idei kutatás arra is rávilágít, hogy a fiatal felnőtteket egyre jobban foglalkoztatja, hogy legális vagy illegális forrásból jutnak-e hozzá az online tartalmakhoz, ugyanakkor a korcsoport fizetési hajlandósága továbbra sem túl magas.

További információ

Idén összesen 500 millió forintos keretösszeget biztosít a kormány szellemi alkotások magyarországi és külföldi levédésére; hazai vállalkozásoknak, egyetemeknek, kutatóintézeteknek és magánszemélyeknek.  A vissza nem térítendő támogatás célja, hogy a kevésbé tőkeerős hazai szereplők is lehetőséget kapjanak az iparjogvédelmi aktivitásuk növelésére, elősegítve termékük hatékony hasznosulását, akár a nemzetközi piacokon is.

További információ

Nem lehet akadály a magas költség, ha arról van szó, hogy le kell védeni az innovációnkat. A piacra lépés alapfeltétele kell(ene), hogy legyen a megfelelő oltalmak megszerzése, ami azonban anyagilag megterhelő a vállalkozásoknak, akkor is ha tudatos cégről beszélünk. Erre kínál megoldást az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) egy KKV-knak szóló pályázati forrással.

További információ

A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) idén is várja a szellemitulajdon-védelem terén tudatos kkv-k és startupok jelentkezését Global Awards nevű versenyére. Nevezni 2024. március 31-ig lehet.

További információ

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) tanulmánya szerint a szellemi tulajdonnal tudatosan foglalkozó KKV-k akár 20 százalékkal nagyobb bevételt érhetnek el, mint azok, akik nem rendelkeznek oltalmakkal. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) legújabb kampányában az IP Scan szolgáltatását népszerűsíti, amely a hazai kis- és középvállalkozásokat segíti egyedi elemzéssel és tanácsadással szellemitulajdon-stratégiájuk kialakításában, és az igényeiknek megfelelő oltalmak kiválasztásában.

További információ

Hazánk évek óta előkelő helyen szerepel a Nemzetközi Szellemi Tulajdon (International IP) Indexen. A legújabb, 2023-as elemzés szerint a 15. helyen állunk az 55 országot, 50 indikátor segítségével vizsgáló tanulmányban. Azonban, ha kifejezetten a kis- és középvállalkozásokat tekintjük addig míg az EU-ban közel 8,8 százalékuknak van valamilyen iparjogvédelmi oltalma addig itthon ez csupán 3,4 százalék. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kis- és középvállalkozásoknak kíván segítséget nyújtani az oltalomszerzés kérdéseiben tanácsokkal, szemléletes példákon keresztül. Ezért készült el Ötletből érték – IP Iránytű KKV-knak című friss kiadványuk, amely segít eligazodni a KKV-knak az oltalmi formák világában és gyakorlati tanácsokkal látja el a vállalkozásokat. Három kiemelt iparágban (élelmiszeripar, építőipar és sport) sikeres hazai példákon keresztül mutatják be az oltalomszerzés fontosságát és előnyeit.

További információ

Az IP hősök kampány során sikeres hazai vállalkozások IP stratégiáját mutatjuk be, felhívva a figyelmet az IP-ben rejlő gazdasági és jogi előnyökre, valamint a kommunikációs lehetőségekre, amellyel a márka kitűnhet a versenytársai közül.

A kampány első szakasza az élelmiszeripari oltalmakra fókuszál. Nagyköveteink az Etyeki Kúria, a PICK, a Szarvasi Mozzarella és a Szerencsi Bonbon, akik évek — vagy akár évtizedek, sőt évszázadok — óta tudatosan használják a szellemitulajdon-védelem adta lehetőségeket a márkaépítésben, és ezáltal jelentős gazdasági előnyre is szert tettek a piacon. Történeteik rámutatnak arra, hogyan lehet hatékonyan, többféle oltalommal védeni a termékeket, és hogyan lehet hatékonyan fellépni a hamisítók ellen. Abban pedig mindannyian egyetértenek, hogy az IP egy megtérülő befektetés, amely fontos összetevője a márka sikerességének.

Tevékenységi körtől függően számos különböző oltalmi típus közül választhat az, aki szellemi tulajdona védelme mellett dönt: védjegy, formatervezési mintaoltalom, szabadalom, gyártási titok, földrajzi árujelző, használatiminta-oltalom, szerzői jog. Az élelmiszeriparban a legelterjedtebb forma a védjegy bejegyzés, amely ezzel fontos brand-elemmé, szimbólummá válik, amivel a vásárló azonosítani is tudja a márkát.

Az oltalmazással az egyediség, a megkülönböztethetőség, a minőségi garancia a vállalkozást és a vásárlót egyaránt védi. Ezzel a vállalkozás számára monopoljogot teremt az adott termék vagy szolgáltatás értékesítésében, továbbá véd a hamisítók és másolók ellen.

További információ

Az IP az angol Intellectual Property kifejezés rövidítése, amit magyarra szellemi tulajdonként fordítunk. A szellemi tulajdon a találmányok, a márkajelzések, a design és a művészeti alkotások jogi védelmével foglalkozik.
A szellemi tulajdon olyan törvényileg védett tulajdonjogok halmaza, amelyek megakadályoznak másokat abban, hogy engedély nélkül használják saját szellemi alkotásainkat. Az IP jogok lehetővé teszik innovatív és kreatív ötleteink kereskedelmi felhasználását.

Az IP jogok közé tartoznak:

• a szabadalmak, amelyek az innovatív műszaki megoldásokat védik az összes iparágban
• a szerzői jogok, amelyek az eredeti szellemi alkotásokat védik az alkotóművészetekben
• a védjegyek, amelyek egy termék megkülönböztető jelzéseit védik
• a formatervezési minták (design), amelyek egy termék vizuális megjelenését védik

Ezeken a hivatalos IP jogokon túl, a vállalkozások üzleti titok formájában is megvédhetik bizalmas adataikat.

Ez a honlap azoknak szól, akik többet szeretnének tudni a szellemi tulajdonjogról: a középiskolásoknak, akiket vonz a start up vállalkozások világa; az egyetemistáknak, akik érdeklődnek a műszaki innováció iránt; a joghallgatóknak, akik jobban elmélyednének a szellemi tulajdonban; a vállalkozóknak, akik sikerre akarják vinni márkájukat; és mindenki másnak, aki még nem hallott a szellemi tulajdonról.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: SZTNH) kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az IPmindenkinek.hu oldal működtetése során az Európai Unió adatvédelmi rendeletének (a továbbiakban: GDPR), a magyar adatvédelmi törvénynek és az egyéb jogszabályoknak, valamint az Európai Adatvédelmi Testület iránymutatásainak és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által kialakított adatvédelmi gyakorlatnak megfelelően, az adatvédelemhez kapcsolódó fontosabb nemzetközi ajánlásokat is figyelembe véve járjon el.

További információ

IMPRESSZUM