Az autóiparban az innováció alkalmazása és védelme egyre fontosabb szerepet tölt be. Egy-egy új találmány vagy annak továbbfejlesztése számtalan lehetőséget jelent oltalomszerzésre is, kezdve az elektromos és vezető nélküli járművektől a radaron át az optikai érzekelőkig. Ez egyben azt is jelenti, hogy nemcsak a hagyományos autóipari beszállítók, hanem az autóipar számára releváns vállalatok, mint például a navigációs szoftvergyártók és az ipari formatervezők is potenciális résztvevői az oltalomszerzésnek.

Világszinten az első három autóipari vállalat szabadalomszerzésben a Toyota, a Hyundai és a Honda. A Toyota 3056 szabadalmának közel fele az új mobilitási technológiákra vonatkozott, egynegyede a közlekedés villamosításához kötődött, míg minden hetedik (14 százalék) az automatizálást, a közlekedés biztonságát érintette. Ezzel 11 százalékkal több IP-t szerzett, mint 2021-ben.

Magyarország is egyre fontosabb szerepet játszik a nemzetközi autóiparban, ugyanis hazánkban a világ számos autóipari cégének fejlesztenek alkatrészeket. A mesterséges intelligencia térnyerése és ezzel együtt az önvezető járművekhez köthető szabadalmak száma ugrásszerűen megnőtt az elmúlt évtizedben. A technológiák közül a sávelhagyás, a sávdetektálás, az adaptív távolságtartó automatika (ACC), a kormányrendszerek, a parkolási funkciók és a multimédiás eszközök fejlesztésében is részt vesznek, valamint az autóipari formatervezés szintén kiemelkedő hazai viszonylatban.

Az autóiparban a szabadalom jogi eszközként egy találmány védelmét szolgálja, és tulajdonosa meghatározott ideig (maximum 20 évig) kizárólagos jogokat kap annak gyártására, értékesítésére vagy használatára, legyen az egy új navigációs eszköz vagy közlekedésbiztonsági megoldás. Ezáltal mások nem tudják engedély nélkül használni, gyártani vagy értékesíteni a szabadalmaztatott találmányt. Az iparág a formatervezési- és használatiminta-oltalom, valamint a védjegy megszerzésében is kiemelkedő terület.

Az autóiparban az oltalmakat általában az új technológiák, például a motorkonstrukciók, az erőátviteli rendszerek és a biztonsági funkciók védelmére, logó és márkanév megjelenésére, illetve a dizájn levédésére használják. Formatervezésiminta-oltalommal a külső jellegzetességeket, mint formát, színeket és alakot lehet védeni. A védjegyoltalom jól alkalmazható az egyedi elnevezések és ábrák, például a már említett márka és logó esetében. Egy már meglévő találmány továbbfejlesztése, valamilyen innovatív megoldással való újítása esetén a használatiminta-oltalom segíti a vállalkozást. A márkaépítés különösen fontos egy autóipari vállalkozás életében, hiszen, ha a márka ismert a piacon, akkor kedvezőbben lehet értékesíteni. Az oltalom megléte piaci előnyt, vonzó befektetési lehetőséget, jogvédelmet és bevételi forrást jelent a vállalkozás számára. Mindemellett az üzleti titkok és szerzői jogok is kiemelten fontos szerepet játszanak.

Az IP Hősök autóipari kampányához nagykövetként csatlakozott a GreenGo is, mint sikeres magyar startup.  Logójuk 2016 júniusa óta áll védjegyoltalom alatt, ezzel egyértelműen beazonosíthatóvá téve a carsharing szolgáltatót. A GreenGo esete jól szemlélteti az oltalomszerzés fontosságát, hiszen innovációjának védelme mellett egyedülálló piaci pozíciót is kialakított a kizárólag elektromos flottával és az egyedi fejlesztésű szoftverkörnyezettel.

„A szellemi tulajdon védelme azért elengedhetetlen, mert a brand képében valójában az üzleti modellünk, a vallott értékeink jelennek meg. Azzal, hogy a látható elemeket más nem használhatja fel, ezeket is biztonságban tudhatjuk” – vallja Michaletzky Bálint, a GreenGo alapítója.

Az SZTNH IP Hősök kampányai segítik a kisvállalkozásokat a szellemi tulajdon védelemében.  Színes és informatív ábrákkal mutatják be a különböző típusú oltalmakat és az oltalomszerzés menetét.  Az innováció védelme kiemelten fontos szerepet játszik egy vállalkozás sikerességében, hiszen számos előnye van az oltalomszerzésnek. Többek között jogi és gazdasági hasznot jelent a versenytársakkal szemben, ugyanis az IP-vel védett termék vagy szolgáltatás haszonélvezője kizárólag a feltalálója és-vagy tulajdonosa. A márka védelme, annak megerősítése és a vállalat hitelessége szempontjából is lényeges az oltalom megléte.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) kiemelt figyelmet fordít a szellemi tulajdon védelmének fontosságára és annak gyakorlati előnyeire. A SZTNH a sport területén működő kis- és középvállalkozások (KKV) részére indít kampányt az oltalom megszerzésének népszerűsítésére.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) egy 2021-es tanulmányában már kimutatta, hogy azoknál a kis- és középvállalkozásoknál, amelyek rendelkeznek szellemi tulajdoni oltalmakkal, például van egy védjegy és design oltalmuk is, akár 63 százalékkal nagyobb lehet az egy főre jutó többlet-árbevétel. Ugyanakkor az európai uniós KKV-k csak 8,8 százaléka rendelkezik regisztrált szellemitulajdon-joggal, míg a nagyvállalatok esetében ez az arány 60 százalék.

Az éves szinten 350 milliárd dolláros iparággá nőtt sportipar jó példaként szolgálhat arra, hogyan is működik a szellemi tulajdon védelme a gyakorlatban. A szabadalmak innovációt serkentenek, melyek révén jobb sportfelszerelések jönnek létre. A védjegyek, márkák és formatervezési minták hozzájárulnak az események, csapatok és felszerelések egyedi identitásához. A szellemitulajdon-jogok szolgálják a licenc- és kereskedelmi szerződések alapját, amelyek hozzájárulnak a sportipar fejlődéséhez.

Az Egyesült Királyságban működő Rheon Labs, amely a veszélyes sportok kedvelőinek fejlesztett ki ütés hatására megkeményedő védőruházatot, jó példa a sportipar területén alkalmazott szellemitulajdon-jogok stratégiai szerepére. Kezdetben üzleti titkokra támaszkodtak a védelem érdekében, ám a növekvő versenyhelyzet miatt később áttértek védőruházatuk technológiájának szabadalmaztatására. Bár ezáltal nyilvánosságra került innovációjuk, cserébe 20 évig élvezhetik a kizárólagosság előnyét, így a versenytársaknak most saját új és innovatív termékeket kell kifejleszteniük vagy kénytelenek licenszelni a Rheon Labs megoldását. Mindebből is látható, hogy a piacon mekkora jelentőséggel bírnak a szellemitulajdon-jogok az innováció ösztönzésében és a versenyképesség fenntartásában.

Számos hazai példa is bizonyítja, hogy az oltalmak megszerzése hatékonyan hozzájárul egy kis- és középvállalkozás sikeréhez. A Gepida 27 éve vezető kerékpárgyártó Magyarországon, a 2000-es évek elején az elsők között kezdtek elektromos kerékpárokat gyártani. Mára már több mint száz alkalmazottal évente 25 ezer kerékpárt értékesítenek nemcsak hazai, de további 30 export piacon is. A védjegyoltalomnak köszönhetően licencpartnerek is használhatják a Gepida márkát, ami a saját termékeik értékesítésén túl további rendszeres bevételi forrást jelent a cég számára.

A szintén magyar Hard Body Hang cég által tervezett Zig Zag mászófalat 2023-ban beválogatták az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatala (EUIPO) DesignEuropa Díj döntősei közé a kis- és feltörekvő vállalkozások kategóriájában. A cég Bécstől kezdve Grönlandon át egészen Hong Kongig számos megrendelővel büszkélkedhet. A siker egyik kulcsa, hogy a vállalat szellemi tulajdonait, beleértve a mászófal designját, már a kezdetektől fogva oltalmazzák, így védekezve a másolók és a konkurencia ellen. Ez pedig a cég jövőbeli növekedését is segíti.

Az SZTNH új kampányának célja, hogy a magyar sportipar még több kis- és középvállalkozása felismerje a szellemi tulajdon védelmének előnyeit, ami jelentős mértékben hozzájárulhat hosszútávú sikerükhöz, versenyképességük növekedéséhez és az új piaci lehetőségek kiaknázásához is.

(Főoldali kép forrása: Freepik.)

Az építőipari és a nagykereskedelmi ágazatban működő kkv-knál a legkevésbé valószínű (53 százalék), hogy bármilyen szellemitulajdon-védelmi intézkedést eszközölnének – derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (European Union Intellectual Property Office, EUIPO) 2022 Intellectual Property SME Scoreboard jelentéséből. Az elmúlt évtizedben viszont növekvő tendenciát mutat az építőiparban a szellemi tulajdoni oltalomszerzések száma. Ami az építőiparban is gyakorta használt oltalmi formát, a formatervezési mintákat (designt) illeti, globális szinten 2012-ben 1,2 millió mintát lajstromoztak, ez a szám 2019-ben 1,36-ra, majd 2021-ben 1,5 millióra ugrott. A védjegyek száma is hasonlóan felfelé ívelő képet mutat, hiszen amíg 2012-ben 6,6 millió, 2021-ben már több mint 18 millió védjegy állt oltalom alatt. Bár az ágazatnak több kihívással is szembe kellett és kell néznie, bizonyított, hogy a kkv-knak a jól megválasztott és megszerzett oltalom egyszerre segíthet a túlélésben és a fejlődésben is.

A szellemi tulajdon védelme az azt alkalmazó vállalkozásoknak gyakran jelent plusz bevételt, ami igaz az építőipari szereplőkre is – az egy alkalmazottra jutó bevétel körülbelül 68 százalékkal magasabb a szellemitulajdon-jogokkal rendelkező kkv-k esetében, mint azoknál, amelyek nem rendelkeznek ezekkel. Az iparjogvédelmi oltalmak megszerzése és a szerzői jog egyszerre segít megőrizni, megvédeni és előtérbe helyezni az iparági innovációkat, valamint megerősíteni a vállalati érték növekedését és az imázs megerősítését. Az SZTNH IP Hősök kampányával azon dolgozik, hogy minél több segítséget adjon az építőipari vállalkozásoknak. A kampány során különböző eszközök segítik az oltalomszerzés lépéseinek és fontosságának átadását, a hivatal social media felületein és weboldalán színes infografikák és gyakorlati példák segítik a könnyű megértést. A nagykövetek (Ingatlan.com, Barabás Téglakő) pedig videós formában is mesélnek a saját tapasztalataikról. 

Az IP hősök kampány során sikeres hazai vállalkozások IP stratégiáját mutatjuk be, felhívva a figyelmet az IP-ben rejlő gazdasági és jogi előnyökre, valamint a kommunikációs lehetőségekre, amellyel a márka kitűnhet a versenytársai közül.

A kampány első szakasza az élelmiszeripari oltalmakra fókuszál. Nagyköveteink az Etyeki Kúria, a PICK, a Szarvasi Mozzarella és a Szerencsi Bonbon, akik évek — vagy akár évtizedek, sőt évszázadok — óta tudatosan használják a szellemitulajdon-védelem adta lehetőségeket a márkaépítésben, és ezáltal jelentős gazdasági előnyre is szert tettek a piacon. Történeteik rámutatnak arra, hogyan lehet hatékonyan, többféle oltalommal védeni a termékeket, és hogyan lehet hatékonyan fellépni a hamisítók ellen. Abban pedig mindannyian egyetértenek, hogy az IP egy megtérülő befektetés, amely fontos összetevője a márka sikerességének.

Tevékenységi körtől függően számos különböző oltalmi típus közül választhat az, aki szellemi tulajdona védelme mellett dönt: védjegy, formatervezési mintaoltalom, szabadalom, gyártási titok, földrajzi árujelző, használatiminta-oltalom, szerzői jog. Az élelmiszeriparban a legelterjedtebb forma a védjegy bejegyzés, amely ezzel fontos brand-elemmé, szimbólummá válik, amivel a vásárló azonosítani is tudja a márkát.

Az oltalmazással az egyediség, a megkülönböztethetőség, a minőségi garancia a vállalkozást és a vásárlót egyaránt védi. Ezzel a vállalkozás számára monopoljogot teremt az adott termék vagy szolgáltatás értékesítésében, továbbá véd a hamisítók és másolók ellen.

Lejjebb görgetve és a képekre kattintva megtudhatjátok, kik mely termékekkel az élelmiszeripar IP Hősei, illetve részletesebben is megismerkedhettek a különböző oltalmi formákkal.

Az elmúlt években Magyarországon a bejegyzett védjegyek száma nőtt legintenzívebben, de így is elmaradunk az Európai Uniós átlagtól. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) egy széleskörű kampánnyal segíti a magyar élelmiszeripari vállalatokat, hogy megóvhassák értékeiket és megerősíthessék pozíciójukat a hazai és nemzetközi piacon. A kampányban a hivatal mellett a szellemitulajdon-tudatos vállalkozások márkanagykövetként segítenek, hogy az élelmiszeripar szereplői megismerjék, milyen oltalmak segítségével érhetnek el akár több tízmillió forintos hasznot.

A PICK, a Szerencsi Bonbon, az Etyeki Kúria és a Szarvasi Mozzarella olyan vállalkozások, amelyek a megszerzett oltalmaknak is köszönhetik a piacon betöltött részesedésüket. Az élelmiszeripari szektorban a nagyvállalatok körében elterjedt a szellemitulajdon-védelem, a nagyobb cégek 60 százaléka rendelkezik valamilyen oltalommal. Ez a szám a kkv-szektorban kevesebb, mint 9 százalék, annak ellenére, hogy az oltalommal rendelkező vállalkozások 54 százaléka tapasztalt határozott pozitív hatást a jog bejegyzését követően. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának célja, hogy segítse az élelmiszeripari vállalatokat, hogy azok felismerjék, hogyan tudják megóvni egyediségüket, hogyan védekezhetnek a hamisítóktól és szerezhetnek monopoljogot, ami segíthet befektetőket szerezni.

(További információkért kattints a képekre.)

Tevékenységi körtől függően számos különböző oltalmi típus közül választhat az, aki szellemi tulajdona védelme mellett dönt: védjegy, formatervezési mintaoltalom, szabadalom, gyártási titok, földrajzi árujelző, használatiminta-oltalom, szerzői jog. A legelterjedtebb forma a védjegy bejegyzés, amely ezzel fontos brand-elemmé, szimbólummá válik, amivel a vásárló azonosítja a márkát. A jól ismert, több mint 150 éves PICK 1951-ben védette le márkanevét. Védelmük ugyanakkor kiterjed az olyan üzleti titkokra is, mint a ma már egész évben gyártható téliszalámi gyártástechnológiája és -folyamata, valamint a féltve őrzött, máig változatlan PICK téliszalámi receptúrája.

A szellemi tulajdon védelme akár országhatárokon is átívelhet: a PICK-nek például számos nemzetközi és közösségi védjegye van számontartva –- közötte a logós celofán a térbeli nemzeti színű spirállal –-, valamint és egy földrajzi árujelző is, a „szegedi téliszalámi”, amely 2012-től EU-s oltalom alatt áll.

Az Etyeki Kúria szó- és ábrás védjegyekkel egyaránt ellátta termékeit, rendezvényeit, de még rajongói klubját is. A védjegyhasználat náluk a márka értéknövelésén túl biztonságot és növekedési perspektívát jelent. Egy borászatnál az oltalom adta lehetőségek a névhasználatban igen fontosak lehetnek, egész termékcsaládok sorsa dőlhet el azon, hogy például a termék nevét időben levédetik-e.

Az elmúlt évek egyik legismertebb hazai védjegyekkel kapcsolatos híre volt, amikor a Nestlé Hungária 2021 év végén Szerencs városnak adományozta a magyar háztartások egyik kedvencének számító Szerencsi kakaópor védjegyének tulajdonjogát. Ennek köszönhetően a Szerencsi Bonbon Kft. 2022-től gyárthatja és forgalmazhatja a cicás logóval ellátott több mint 90 éves múltja során folyamatos népszerűségnek örvendő Szerencsi kakaóport. Ez a lépés is mutatja, hogy milyen erős monopoljogot jelent akár a gyártásnál is, ha egy terméket időben levédet a tulajdonosa.

A gazdasági és jogi előnyök mellett mindenképp érdemes a kommunikációs és marketing előnyöket is figyelembe venni. Az oltalom erősítheti a márkahűséget. A Szarvasi Mozzarella minden új termékét levédeti 2004 óta. Fontos számukra, hogy a vásárlók könnyen megtalálják termékeiket az üzletek polcain, könnyen elkülönítsék azt a konkurenciáétól. Egyértelműen úgy látják, hogy az oltalomszerzésnek köszönhetően nőtt a márkaértékük, nőtt a cég piaci részesedésük és forgalmuk is.

A tudatos vásárlók körében kifejezetten fontosak a védjegyek és oltalmak, hisz minőségi garanciát jelentenek, így értéknövelő hatással bírnak. A vásárlók meglepően magas arányban (70 százalék) utasítják el a hamisítványok vásárlását, és azzal is nagyon sokan (78 százalék) tisztában vannak, hogy a hamisítványok vásárlásával ártanak vállalkozásoknak.

(Nagyobb méretért kattints a képekre.)

1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 7.
Tel.: (1) 312 4400, Fax: (1) 474 5534
Levélcím: 1438 Budapest, Pf. 415.
E-mail: sztnh@hipo.gov.hu

Sajtó elérhetőség:
Buzás-Fekete Blanka
Tel: +36 30 337-8451
E-mail: blanka.buzasfekete@hipo.gov.hu

Impresszum
Adatkezelés