Tízből négy fiatal használt már mesterséges intelligencián (MI) alapuló eszközt, derül ki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) idei kutatásából. Az SZTNH 2011 óta végez kutatást a 18 és 26 év közötti korosztály szerzői jogi védelem alatt álló digitális tartalmakkal kapcsolatos szokásainak és annak tendenciáinak megismerése céljából, amely kutatás idén először külön figyelmet szentelt a sporteseményeket érintő tartalomfogyasztásra, valamint a fiatal felnőttek MI-hez fűződő viszonyát is vizsgálta. Az idei kutatás arra is rávilágít, hogy a fiatal felnőtteket egyre jobban foglalkoztatja, hogy legális vagy illegális forrásból jutnak-e hozzá az online tartalmakhoz, ugyanakkor a korcsoport fizetési hajlandósága továbbra sem túl magas.
Bár idén már némileg csökkenő aránnyal, a felmérés szerint a zenehallgatás legelterjedtebb platformja már évek óta stabilan a YouTube, jelentősen nőtt ugyanakkor a regisztrációhoz kötött zenei streaming szolgáltatások használata a fiatal korosztály körében (2020-ban még csak a megkérdezettek 34%-a, idén már 54%-kal a többség használ ilyet). Ezen belül továbbra is dobogós helyen áll a Spotify, amelynek a célcsoport 46%-a volt regisztrált felhasználó. A streaming alapú zenei szolgáltatásokért a fiatalok több mint fele hajlandó fizetni is. A streaming szolgáltatások elterjedésével és fokozódó népszerűségével párhuzamosan már évek óta szorul vissza a letöltések aránya: míg 2017-ben a fiatalok közel kétharmada (64 százaléka) döntött a zeneszámok letöltése mellett, ez az arány a 2020-as évre 43 százalékra csökkent, 2024-re pedig már csak minden negyedik fiatal szokott így zenét hallgatni – ez a szokás szinte független attól, hogy egyébként használnak-e Spotify-t (is).
Érdekesség, hogy az internetes rádió streaming zenehallgatási céllal nem jellemző a fiatal korosztályra, ugyanakkor az olyan nem zenei online tartalmak, mint a podcast fogyasztása a többségre jellemző (tízből hatan hallgatják).
A fizetős streaming platformok használatának előretörése különösen a filmek esetében látványos: több mint duplájára (34-ről 73%-ra) nőtt használóik aránya 2020-ról 2024-re (közel 40 százalékponttal nőtt négy év alatt) amellett, hogy az ingyenes streaming használók aránya pedig erőteljes csökkenést mutat (44-ről 33%-ra, mind a jogszerűen és illegálisan hozzáférhetővé tett tartalmakat érintően). Az is megfigyelhető, hogy a streaming előfizetéssel hozzáférhető tartalmakat a használók fele offline (előre letöltve) is nézi és az előfizetéseket tipikusan több ember között megosztva használják.
Az idei felmérés elsőként külön figyelmet szentelt a sportműsorokra vonatkozó fogyasztási szokásokra: ennek körében megfigyelhető volt, hogy a sport relevanciája lényegesen magasabb a férfiak körében, 10-ből 7 férfit érdekel, míg a nők esetében 10-ből 4-et. Az ilyen tartalmak elsődleges módja a hagyományos TV-s közvetítések nézése, ugyanakkor sokan veszik igénybe a TV-csatornák internetes streamjeit is. A sport iránt érdeklődők - más lehetőség hiányában – jellemzően a keresők által felkínált, az interneten közzétett ingyenes stream-ek felé fordulnak (ez a magatartás a fiatalok hatodára, ezen belül is a férfiak negyedére igaz. Itt nagy valószínűséggel felmerül, hogy a közzététel/újrastreamelés nem a jogtulajdonos hozzájárulásával történik.
Az SZTNH kutatása a 18 és 26 év közötti korosztály letöltéssel kapcsolatos szokásait, motivációit is vizsgálta. Megállapította, hogy a digitális tartalmak letöltésének legnépszerűbb forrása stabilan a YouTube, amelyet az idei számadatok szerint a megkérdezettek 57%-a használja. A letöltés fő motivációja továbbra is az online tartalmakhoz való egyszerű és gyors hozzáférés (74 százalék), illetve az elérhetővé tett tartalmak ingyenessége is változatlanul fontos szerepet játszik a motiváló tényezők között (71 százalék). Azonban a válaszadók körében továbbra is gyakori az a visszajelzés, miszerint máshonnan nem tudják megszerezni az adott tartalmat, és ezért választják az illegális letöltést (66 százalék). Érdekes módon a növekvő streaming használat mellett kiugróan erősödött a „mindent leszedek” attitűd is (a megkérdezettek korábbiakhoz képest duplája, idén 20%-a vallotta magát megszállott letöltőnek).
Bár a torrentezők aránya tovább csökkent, ugyanakkor 2024-ben még mindig a fiatalok 30%-a él ezzel a fájlcserélő platformmal (ez az arány 2017-ben 55%, míg 2020-ban 37% volt). A fórumokban közzétett letöltési linkek használata azonban a 2020-as visszaesés után ismét a fiatalok negyedére igaz. A válaszadók ötöde nem használja egyik letöltési lehetőséggel sem, 2017-ben még csak 4%-uk válaszolta ezt.
Tartalomtípus szerint a játékok letöltése továbbra is erősödik (2024: 61%) és a képeké is újra növekedett (2024: 54%). A többi digitális tartalom – mint a tanuláshoz szükséges anyagok, szoftver vagy e-book - esetében viszont lassú csökkenő trend látható az évek során. Tízből kilenc fiatal mindenesetre továbbra is tölt le tartalmakat az internetről.
Javult viszont a célcsoport attitűdje abban a tekintetben, hogy figyelnek-e az online elérhető tartalom legális eredetére – az idei felmérés eredménye szerint már egyre kevesebben közömbösek eziránt. A tudásuk ugyanakkor nem javult érdemben: nem mindenki tudja szabad-e élőben streamelni sporteseményt vagy koncertet, ill. Youtube-ról videót letölteni, az azonban csak kevesek számára kétséges, hogy a torrentezés (jellemzően) nem legális, mivel a platform lehetőséget kínál nem jogvédett tartalmak közzétételére és letöltésére, használata főként a filmekhez, zenékhez, játékokhoz való hozzájutást célozza.
A letöltések kapcsán a fizetési hajlandóság 2024-ben a digitális játékok esetében volt a legmagasabb, 4 év alatt 9 százalékpontot javulva idén 23%-ot ért el, ugyanakkor az a szegmens, amely csak ingyenesség esetén tölt le ilyen tartalmat, méretét tekintve még mindig nagyobb (37%). A fizetős/ingyenes letöltési arány a szoftverek terén a legkedvezőbb. A válaszadók közel kétharmada fizetett már életében legális forrásból származó online tartalmakért, szignifikánsan, 19 százalékponttal nőtt ennek a csoportnak a mérete 4 év alatt. A letöltött tartalmak közül legnagyobb arányban változatlanul a játékokért fizetnek (23%).
A leggyakrabban megosztott tartalmak továbbra is a fotók, képek, amelyek jórészt (67%-ban) saját készítésűek. A fotókat megosztók aránya szignifikánsan növekedett (48-ról 64 százalékra) a 4 évvel ezelőtti szinthez képest, más digitális tartalmak esetén a megosztás csökkent vagy stagnál. A megosztás mindenekelőtt a közösségi média oldalakon történik, de jelentősen emelkedett streaming oldalakon (pl. a Youtube-on), illetve a fájlcserélőn (pl torrent) keresztül megosztók aránya is. A megosztók majdnem felével az is előfordult már, hogy blokkolták az általa megosztani kívánt tartalmat.
Az idei felmérés elsőként jelentős figyelmet szentelt a mesterséges intelligencián alapuló eszközök használatának kutatására, amely szerint 10-ből 4 fiatal használt már ilyet, 3 pedig találkozott vele, de még nem használta. Ennek kapcsán az derült ki, hogy a férfiak, a legfiatalabb korosztály, a budapestiek és az oktatásban résztvevők próbálták ki az átlagnál nagyobb arányban a MI képességeit. A használat legnépszerűbb célja a (Chat GPT-vel való) „beszélgetés”, de jellemző a dolgozatíratás és a munkavégzés is. A férfiak ráadásul – azon túl, hogy magasabb körükben a használók aránya – jellemzően sokoldalúbban is használják a MI-t. Bár a kipróbálók 2/3-a úgy gondolja, hogy a MI felvethet szerzői jogi aggályokat is, összességében mégis kevesebben vannak, akik fizetnének az ilyen módon előállított tartalmakért annak érdekében, hogy a fejlesztést szolgáló, az MI tanítását szolgáló műveket alkotók jövedelemhez jussanak (10-ből 4-en nem is tartják ezt indokoltnak, további 3-an bár indokoltnak érzik, mégsem szívesen fizetne érte). A megkérdezettek 36 százaléka nem is hallott arról, hogy a MI használatának van szerzői jogi vetülete. További érdekesség, hogy 10-ből 6 fiatal szeretné tudni, hogy az általa hallgatott zenéhez a szerzők használtak-e MI-t; erre a férfiak, a célcsoport 24 év alatti és tanuló része, valamint a Spotify használók az átlagnál is kíváncsibbak voltak.
A felmérés hamisítással kapcsolatos attitűdöket vizsgáló részének eredményei alapján megállapítható, hogy a fiatal felnőttek nagy része egyre többször találkozik hamis termékekkel: ezen belül is a divattermékek mellé felzárkózóban vannak a hamis játékok, illetve az étrend kiegészítők is, valamint szignifikánsan nőtt azok aránya, akik már hamis gyógyszerrel is találkoztak. A hamis termékek általános társadalmi negatív hatásait – azaz azt a tényt, hogy a hamisítás mindenkinek kárt okoz - 2024-ben csaknem olyan erősnek érzékelik a fiatalok, mint az ilyen termékek silányabb minőségét. Továbbra is „vezető” percepció, hogy az ilyen termékek akár az egészséget is veszélyeztethetik. A Covid-járvány miatt megugrott online vásárlások miatt különösen fontos, hogy a hamis termékek elsődleges „beszerzési” helyeként továbbra is az online teret – a webáruházak és közösségi oldalak piactereit – jelöli meg a többség, és egyre nagyobb a külföldről, ellenőrizhetetlen országból, ill. a Távol-Keletről vásárlók aránya.
A teljes kutatás az alábbi linkre kattintva elérhető: https://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/sztnh_fiatalok_kutatas_2024_pp.pdf